Az 1867-es osztr�k-magyar kiegyez�s r�v�n Erd�ly ism�t Magyarorsz�g szerves r�sze lett az Osztr�k–Magyar Monarchi�n bel�l.

A magyar uralkod�oszt�ly dualizmus idej�n folytatott nemzetis�gi politik�ja a nemzeti mozgalmak elnyom�s�ra t�rekedett. Hi�ba figyelmeztetett n�h�ny gondolkod� (p�ld�ul Mocs�ry Lajos) a rom�n auton�miat�rekv�sek korl�toz�s�nak vesz�lyeire (l�sd:Memorandum-per).

Az I. vil�gh�bor� alatt m�g jobban feler�s�dtek a rom�n irredenta mozgalmak. Az addig a k�zponti hatalmakkal bar�tinak tekintett Rom�nia az antant oldal�n sz�llt h�bor�ba, mivel Franciaorsz�g �s Anglia r�sz�r�l �g�retet kapott Erd�ly megszerz�s�re. 1916-ban rom�n csapatok t�rtek be Erd�lybe. Az osztr�k-magyar er�ket csak k�sve tudt�k mozg�s�tani, de v�g�l (n�met seg�ts�ggel) gy�ztek: 1918 nyar�n al��rt�k a bukaresti b�k�t, melyben Rom�nia elismerte vil�gh�bor�s veres�g�t.A magyar uralkod�oszt�ly dualizmus idej�n folytatott nemzetis�gi politik�ja a nemzeti mozgalmak elnyom�s�ra t�rekedett. Hi�ba figyelmeztetett n�h�ny gondolkod� (p�ld�ul Mocs�ry Lajos) a rom�n auton�miat�rekv�sek korl�toz�s�nak vesz�lyeire.

(forr�s: Wikip�dia)