1704-ben az erd�lyi orsz�ggy�l�s II. R�k�czi Ferenc szem�ly�ben ism�t fejedelmet v�lasztott. A R�k�czi-szabads�gharc buk�sa ut�n �lland�sult a Habsburg uralom. Erd�ly meg�rizte ter�leti k�l�n�ll�s�t, az erd�lyi magyar nemess�g jelent�s auton�mi�t �lvezett.

1712–1713-ban a Verwaltungsgericht – az osztr�k k�zigazgat�si hat�s�g – �ltal v�gzett becsl�s szerint Erd�ly lak�inak nemzetis�gi megoszl�sa: 47% magyar, 34% rom�n, 19% n�met (sz�sz �s sv�b).

A 18. sz�zadban Erd�lyb�l sok magyar paraszt v�ndorolt ki az Alf�ldre, emellett rom�nok �rkeztek (f�leg 1740–1760 k�z�tt) a K�rp�tokon t�lr�l.

A Habsburg uralom kezdet�n a volt Partium teljes ter�let�t visszacsatolt�k a Magyar Kir�lys�ghoz, 1733-ban azonban III. K�roly kir�ly Kraszna, K�z�p-Szolnok �s Zar�nd v�rmegy�ket ism�t Erd�ly r�sz�v� tette.

1764. janu�r 7-�n Siskovics osztr�k t�bornok az er�szakos soroz�s ellen tiltakoz� sz�kelyek k�z� l�vet. Sz�zn�l is t�bben meghalnak, �s az �ld�ztet�s el�l t�bb ezren Moldv�ba, a cs�ng�k k�z� v�ndorolnak (Mad�falvi veszedelem).

1848. m�rcius 15-�n a Habsburgok fel� int�zett pesti 12 pont z�r� pontja az Erd�llyel val� egyes�t�st k�vetelte (a 12. pont �gy sz�lt: „Unio.”). Az �led� rom�n nacionalizmus az Avram Iancu-f�le szeparatista t�rekv�sekhez vezetett, s szembeford�totta az erd�lyi rom�nokat a magyar szabads�gharccal. A fell�zadt rom�nok brut�lis v�rengz�seket rendeztek a magyar lakosok k�z�tt.

(forr�s: Wikip�dia)