Az Erd�lyi Fejedelems�g a moh�csi csataveszt�st k�vet� kett�s kir�lyv�laszt�s k�vetkezm�nyek�nt j�tt l�tre. Megszervez�s�ben nagy szerepet j�tszott Fr�ter Gy�rgy p�los rendi szerzetes. Az Oszm�n Birodalom �ltal t�mogatott keleti magyar kir�lys�gb�l alakult ki, amikor II. J�noslemondott a kir�lyi c�mr�l, �gy � lett az els� erd�lyi fejedelem J�nos Zsigmond n�ven. � volt az, aki az 1568-as tordai orsz�ggy�l�sen a vil�gon els�k�nt t�rv�nyben r�gz�tette a lelkiismereti �s vall�sszabads�got a n�gy hivatalos felekezet (katolikus, luther�nus, reform�tus, unit�rius) sz�m�ra. A rom�n ortodox egyh�zat hivatalosan nem ismert�k el, mivel addig a felemelked� rom�nok a magyar nemess�gbe olvadtak be, a rom�ns�g eg�sze pedig ekkor m�g nem alak�tott ki �n�ll� nemzeti mozgalmat, nem fogalmazta meg k�vetel�seit. Az erd�lyi magyar fejedelmek t�bbs�g�kben a reform�tus (k�lvinista) vall�s h�vei voltak. A reform�ci� �ri�si hat�st gyakorolt a magyar tudom�ny �s a magyar nyelv� irodalomfejl�d�s�re.

Az Erd�lyi Fejedelems�g a t�rt�nelmi Erd�ly ter�let�n k�v�l a volt Magyar Kir�lys�g m�s ter�leteit is birtokolta. Ezt a sz�les ter�lets�vot nevezt�k latin sz�val Partiumnak (magyarul „R�szek”). A J�nos Zsigmond �s a Habsburgok k�z�tt 1570-ben l�trej�tt speyeri szerz�d�s �rtelm�ben ide tartozott a teljes M�ramaros, Bihar, Zar�nd, K�z�p-Szolnok �s Kraszna v�rmegye, majd k�s�bb Arad, Temes �s Sz�r�ny v�rmegy�k ter�lete is a Partium r�sze lett.

Az Erd�lyi Fejedelems�g fenn�ll�sa jelent�s r�sz�ben az Oszm�n Birodalom vazallusa volt. Uralkod�it az erd�lyi orsz�ggy�l�s v�lasztotta, de hatalmi jelv�nyeit eredetileg a szult�nt�l kapta, �vi ad� fizet�s�re volt k�teles, valamint k�l- �s had�gyeiben is a szult�nnak volt al�vetve. Az Oszm�n Birodalomt�l val� f�ggetlens�get csak a leger�sebb fejedelmek alatt siker�lt biztos�tani.

A rom�n t�rt�net�r�s nagy jelent�s�get tulajdon�t annak a t�nynek, hogy 1599. november 1. �s 1601. augusztus 5. k�z�tt Erd�lyt r�vid id�re megh�d�totta Vit�z Mih�ly havasalf�ldi vajda. Azonban Erd�ly az � uralma alatt is k�l�n�ll� marad. (Mih�ly vajd�t Basta Gy�rgy osztr�k t�bornok emberei gyilkolt�k meg Miriszl�n�l.)

A 17. sz�zad els� fele az Erd�lyi Fejedelems�g vir�gkora volt. Bethlen G�bor fejedelem gyulafeh�rv�ri udvar�ban a tudom�nyok �s m�v�szetek b�kez� t�mogat�sra tal�ltak. Bethlen G�bor a protest�ns uralkod�k oldal�n sikeresen avatkozott be a harminc�ves h�bor�ba, aminek k�vetkezt�ben az Erd�lyi Fejedelems�g nagyhatalmi rangra emelkedett Eur�p�ban. A k�t nagy erd�lyi f��ri csal�d, a B�thoriak �s a R�k�cziak t�bb kiemelked� erd�lyi fejedelmet is adtak.

Vasile Lupu, Moldva uralkod�ja (1634-1653) hangs�lyozni k�v�nva az erd�lyi rom�nok nagy sz�m�t, 1650-ben azt �rta a t�r�k Port�nak, hogy Erd�ly lakoss�g�nak egyharmada rom�n. Vasile Lupu a gyulafeh�rv�ri ortodox mitropolit�val, Erd�ly megh�d�t�s�r�l sz�tt terveket, de v�g�l is nem v�gott bele ebbe a kalandba.

Az 1699-ben k�t�tt osztr�k-t�r�k karl�cai b�ke �rtelm�ben Erd�lyt visszacsatolt�k a Habsburg uralom alatt �ll� Magyarorsz�ghoz, de k�zigazgat�silag k�l�n�llt az orsz�g t�bbi r�sz�t�l, mert a B�cs �ltal kinevezett korm�nyz� ir�ny�totta.

(forr�s: Wikip�dia)