A magyarok, 895-�s honfoglal�sukkor – a kora k�z�pkori kr�nik�sok �s a legut�bbi bodrog-als�b�i r�g�szeti felfedez�sek szerint – a K�rp�t-medenc�ben tal�ltak egy magyar nyelvet besz�l� n�pet, tal�n �k a sz�kelyek, akik ma Erd�ly keleti r�sz�n �lnek. A magyarok fokozatosan megsz�llt�k Erd�ly egyes r�szeit. Gyula, Szent Istv�n nagyb�tyja m�r Erd�ly vezet�je volt, �gy m�r a Magyar Kir�lys�gba olvaszt�s el�tt is magyar fennhat�s�g alatt volt.

Erd�ly 1003-ban a Magyar Kir�lys�g r�sz�v� v�lt. Az orsz�gr�szt a kir�ly helytart�ja, az erd�lyi vajda ir�ny�totta. A 13. sz�zadt�l alakult ki Erd�ly f� n�pcsoportjainak t�rt�nelmi elk�l�n�l�se magyarokra, sz�kelyekre, sz�szokra �s rom�nokra. Az ut�bbiakat akkor vlachoknak (ol�hoknak) nevezt�k, �s a megteleped�s�kre vonatkoz� els� hivatkoz�sok a 13. sz�zad elej�r�l sz�rmaznak. 1526-ban a t�r�k�kkel v�vott moh�csi csata ut�n a Magyar Kir�lys�g sz�tesett. Ezut�n Erd�ly n�vleges t�r�k fennhat�s�g alatt, de gyakorlatilag �n�ll��llamk�nt l�tezett.

(forr�s: Wikip�dia)