Erd�ly t�rt�nelme az �r�sos forr�sokb�l az i. e. 1. �vezredt�l k�vethet� nyomon. A kor�bban itt �l� n�pek t�rt�nete az id�k hom�ly�ba v�sz. Az indoeur�pai (ir�ni) nyelv� l�tart� szk�t�k, az agat�rsz�k az i. e. 1. �vezredben v�ndoroltak a Kelet-eur�pai-s�ks�gr�l az Erd�lyi-medenc�be. Ekkor kezd�d�tt el Erd�lyben a vaskor. Az agat�rsz�kr�l H�rodotosz g�r�g t�rt�net�r� tud�s�t, aki szerint a Maros-foly�(Marisz) ment�n laktak, „tr�k szok�s szerint �ltek”, b�k�s term�szet� �s gazdag n�p voltak.

Ut�nuk k�vetkeztek a kelt�k (i. e. 3-2. sz�zad), majd a d�kok (i. e. 2. sz�zadt�l i. sz. 106-ig). A d�kok a tr�kok t�rzsei k�z� tartoztak. Rokonaik voltak a Duna-tokolat t�j�n �l� g�t�knak. Kezdetben Erd�lyben t�bb kisebb fejedelems�g l�tezett. Ezek egyes�t�s�vel j�tt l�treBurebista d�k kir�lys�ga, amely a K�rp�tokt�l a Fekete-tengerig terjedt.

106-ban, Traianus r�mai cs�sz�r l�gi�i �tkeltek a Dun�n, �s elpuszt�tott�k Burebista ut�dj�nak, Decebalnak az orsz�g�t. Eutropius t�rt�net�r�, azt �ll�totta, hogy az �j tartom�nyt az eg�sz r�mai vil�gb�l („ex toto Orbe Romano”) n�pes�tett�k be �jra. A magyar t�rt�net�r�s szerint a d�kok fokozatosan elt�ntek Erd�ly �s a mai Rom�nia ter�let�r�l, m�g a rom�n t�rt�net�r�s szerint folyamatosan itt laktak (kontinuit�s elm�let). Az elk�vetkez� m�sf�l �vsz�zadon �t r�mai provincia volt Dacia Traiana: csupa j�vev�ny isten, latin, g�r�g, sz�r, kelta, ill�r nevek maradtak fenn, alig akadt egy-k�t tr�k hangz�s� n�v.

D�cia volt az utols� tartom�ny, amellyel az �kori R�ma gyarapodott, s az els�, amelyet elvesztett: Aurelianus cs�sz�r 271-ben a g�tok bet�r�sei miatt elrendelte a ki�r�t�st: a l�gi�k �s a lakoss�g �ttelep�lt a Duna jobb partj�ra, Moesi�ba. A magyar t�rt�net�r�s - l�sd Erd�ly t�rt�net�t - nem �ll�tja, hogy 271-ben a r�maiak teljesen ki�r�tett�k volna Erd�ly ter�let�t.

Ezut�n k�l�nb�z� n�pek (vizig�tok, taifalok, hunok, gepid�k, vand�lok) �tvonul�si- vagy sz�ll�ster�lete lett Erd�ly.

(forr�s: Wikip�dia)