A jelenkori Erd�ly legnagyobb v�rosa Kolozsv�r, egy�ttal a harmadik legn�pesebb v�ros Rom�ni�ban. K�t sz�nh�z�val, k�t oper�j�val, tizenegy fels�fok� oktat�si int�zm�ny�vel �s sz�mos k�z�piskol�j�val az orsz�g fontos kultur�lis k�zpontja. Egyike volt annak a h�t er�d�tett v�rosnak, amelyr�l Erd�ly n�met nev�t (Siebenb�rgen) kapta. H�res ezen k�v�l M�ty�s kir�ly �s Bocskai Istv�n fejedelem sz�l�v�rosak�nt, illetve az unit�rius vall�s b�lcs�jek�nt. Sz�mos m�eml�ke k�z�l a legnevezetesebbek a Szent Mih�ly-templom, el�tte Fadrusz J�nosM�ty�s szobr�val, a Farkas utcai reform�tus templom, illetve a B�nffy-palota.

Nagyv�rad a Partium legnagyobb v�rosa. Hab�r a 2002-es n�psz�ml�l�s alkalm�val a magyar lakoss�ga csak 27,5%-ot tett ki, m�gis mindm�ig a belv�ros szinte �rintetlen maradt. „Szent L�szl� v�ros�nak” belv�ros�ban a kir�ly tisztelet�re �p�tett templom �s szobor kiemelt turisztikai fontoss�ggal b�r. A v�ros legnagyobb reform�tus templom�t Sz�sz J�zsefeklektikus st�lusban tervezte. 1836-ban elkezdt�k �p�t�s�t, viszont az 1836-os t�zv�sz, az 1848-49-es szabads�gharc, majd az 1851-es �rv�z k�sleltette a munk�latokat. V�g�l 1853-ra fejezt�k be a templomot, de a tornyokat csup�n 1870-ben.

Temesv�r a B�ns�g k�zpontja. Belv�rosa kiemelt turisztikai l�tv�nyoss�g a kir�ndul�knak. A Szent Gy�rgy r�mai katolikus sz�kesegyh�z 1736 �s 1773 k�z�tt �p�lt barokk st�lusban. Mellette tal�lhat� a Szenth�roms�g-szobor. A Szabads�g t�ren tal�lhat� a r�gi v�rosh�za, a piarista gimn�zium �s a Hunyadi-v�rkast�ly. A Hunyadi-v�rkast�lyt K�roly R�bert kir�ly �p�ttette 1318-ban, k�s�bb Hunyadi J�nos �talak�ttatta, majd az 1849–es ostrom alatt leomlott. 1851-ben �j��p�tett�k. Nagy kiterjed�s� m�zeum�nak 22 term�ben 50 000 t�rgyat �riznek, a term�szettudom�nyi r�sz�nek 23 term�ben pedig 16 000 darabos mad�r- �s 21 000 p�ld�nyos lepkegy�jtem�ny tal�lhat�.

Marosv�s�rhely a t�rt�nelmi Sz�kelyf�ld „f�v�rosa”. Lakoss�g�t tekintve a jelenkori Erd�ly hatodik legnagyobb v�rosa. A magyarok sz�m�t tekintve az els� helyen �ll, megel�zveKolozsv�rt. A belv�ros �szaki r�sz�n tal�lhat� a k�z�pkori v�r. A V�rtemplomot a 14. sz�zadban �p�tett�k a ferences szerzetesek, a reform�ci� sor�n a v�ros t�bbs�ge �tt�rt areform�tus hitre, ez�rt a templom is a Reform�tus Egyh�z kez�be ker�lt. A reform�ci� ut�n t�bbsz�ri �talak�t�son, kib�v�t�sen ment �t. A Keresztel� Szent J�nos Pl�b�nia azellenreform�ci� ut�n �p�lt. A jezsuita szerzetesek �ltal �p�tett templomban II. R�k�czi Ferenc is hallgatott mis�t. Vele szemben tal�lhat� a Bar�tok templom�nak megmaradt tornya. Abelv�ros d�li oldal�n t�bb neves l�tnival� is tal�lhat�. A k�t szecesszi�s �p�let, a K�zigazgat�si Palota �s a Kult�rpalota Bern�dy Gy�rgy polg�rmester munk�ss�ga idej�n �p�lt.

(Forr�s: Wikip�dia)