• N�v�nyvil�ga:

Erd�ly n�v�nyvil�g�t az erd�k jellemezt�k. Hajdan a nyugati hat�rvid�k ter�let�t is kiterjedt ligetes t�lgyesek, mocs�ri t�lgyerd�k bor�tott�k, ez�rt Erd�h�t volt a neve.

Ahogy k�zeled�nk a dombokhoz �s hegyekhez, megkezd�dik a z�rt t�lgyesek �vezete. Itt els�sorban a kocs�nyos t�lgy az uralkod�, de honos a cser �s a magyart�lgy is. A hegyekben a kocs�nytalan t�lgyfajok veszik �t a f�szerepet.

�gt�jak �s helyi domborzati viszonyok szerint a t�lgyeseket a b�kk�s�k v�ltj�k fel, melynek vez�rfaja a b�kk.

Az igazi fenyves �v a lucfeny� haz�ja. A lucfeny� 1800 m�terig, s�t elt�rp�lve magasabbra is felhatol.

A havasi �vben 2000 m k�r�l a terjedelmes t�rpefenyvesek, bor�k�sok alkotnak �thatolhatatlan s�r�s�get. Ezen t�l m�r csak a moh�k, zuzm�k vil�ga, s v�g�l a csupasz szikl�k t�mbjei k�vetkeznek.

K�l�nleges sztyepp jelleg� n�v�nyzete van az erd�lyi Mez�s�gnek, �s sok ritka n�v�ny tal�lhat� a magashegys�gi l�pokban.

Rom�nia szigor�an v�dett „Nemzeti Parkja” a Retyez�t �szaki oldal�n van.

• �llatvil�ga:

Az �llatvil�g leg�rt�kesebb tagjai erd�s k�rnyezetben �lnek. A s�k vid�ken gyakori a teny�sztett apr�vad, a ny�l, f�c�n, fogoly, �z, d�mvad �s vaddiszn�. Ezzel szemben a magas hegyvid�k nagyvad-�llom�ny�ban ma is akad a szarvason k�v�l medve, farkas, �s hi�z is. A hi�z �s vadmacska v�dett �llat. A K�rp�tok legmagasabban �l� nemes vadja a zerge.

A mad�rvil�g leg�rt�kesebb fajai k�z�l sasf�l�k m�g el�fordulnak, a fajdkakas �s cs�sz�rmad�r v�dettek, de vad�szhat�k.

A halak k�z�l a nagyobb foly�vizekben �s tavakban a harcsa, ponty f�l�k �lnek. A magashegys�gi, gyors foly�s� patakvizek pisztr�ngja a sporthorg�szok kedvence.

(forr�s: wikip�dia)