Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van (kb. 65 m tengerszint feletti magassgban), legmagasabb pontja a Moldoveanu cscs aFogarasi-havasokban (Dli-Krptok), amely egyben Romnia legmagasabb pontja (2544 m). Nyugati rszn az Alfld keleti szeglye hzdik.
Keletebbre az Erdlyi-szigethegysg tallhat, amely a Beretty vlgytl a Maros vlgyig terjed. Vltozatos felpts hegyek alkotjk, legmagasabb (1848 m) s taln legszebb rsze a mszkbl ll Bihar-hegysg. Az Erdlyi-szigethegysgtl keletre az Erdlyi-medence tallhat, amelyet a fldtrtneti harmadidszakban mg tenger bortott (erre utalnak a gazdag ks-, s fldgztelepek. A sllyedkes tjat a kregmozgs s az erzi dombsgg alaktotta. A szln tbb kis medence van (pldul a Fogarasi-Medence,Szebeni-Medence), belseje kt nagyobb tjegysgre oszthat: a Mezsg s a Kkllmenti-dombvidk. Az Erdlyi-medenct keleten s dlen a Krptok vonulata szeglyezi, a flkrves hegyvonulaot kt eltr szakasz, a Keleti-, s Dli-Krptok alkotja. A Keleti-Krptokat ngy, fldtanilag eltr vonulat alkotja. Nyugaton (legbell) vulkanikus hegyek vannak (pldul a Kelemen-havasok, Grgnyi-havasok s a Hargita), amelyek a Krptok legfiatalabb hegyei. A msodik, legregebb vonulat kristlyos kzetekbl ll (pldul Radnai-havasok (2303 m), Gyergyi-havasok). A kt kls vonulatot ledkes kzetek (mszk, homokk) alkotjk. Ide tartozik pldul a Nagy-Hagyms, Cski-havasok, Hromszki-havasok, Csuks, Brassi-havasok s Bucsecs. Az egyes vonulatok kzt tgas medenck vannak: Gyergyi-medence, Cski-medence, Brassi-medence. A Dli-Krptok a Temes foly vlgyig tartanak, fknt kristlyos kzetekbl ll alpesi jelleg hegyek, formjuk rzi a legutbbi jgkorszak nyomait (gleccservlgyek, krflkk, glacilis tavak). Ide tartoznak a Fogarasi-havasok, Preng, Retyezt. Itt tallhat a sznben gazdag Petrozsnyi-medence is. A Dli-Krptok nyugati folytatsa a Bnsgi-hegyvidk, amelyet alacsonyabb hegyek (1500 m alatt) alkotnak.

(forrs: wikipdia)
|