Az els dokumentum, amely a terletre hivatkozik Gza ltal, 1075-ben kibocstott adomnylevlbl szrmazik, ami „terra ultra silvam”-knt (ultra silvam ad castrum quod vocatur Turda), vagyis „az erdn tl” formban nevezi meg Erdlyt terlett. Ugyanezen szzadban kezdtek a terletre „Partes Transsylvana” (vagy mai rsmddal "Transsilvanae") mdon hivatkozni (Legenda Sancti Gerhardi, 12. szzad els felben), ami „az erdn tli rszeket” jelenti, s ezt a kifejezst hasznltk a Magyar Kirlysgon bell is. A latin helyett a kznyelvben az „Erdelve” kifejezst is elterjedten hasznltk. Ennek els dokumentlsa Anonymus 12. szzadi Krnikja (Gesta Hungarorum), amely „Erdelvknt” emlti.
Az Erd-el, vagy rgiesen Erd-elve elnevezs nem elszigetelt. A mai Romnia dli rszn, a Krptok s a Duna kztt lv, Bukarestet is magba foglal terlet, Muntenia magyar neve pldul Havaselve (Havasalfld). seink teht az „el”, „elve” ragokat kvetkezetesen hasznltk valamilyen tjegysg eltt tallhat terlet megjellsre. Az rdekes az, hogy gy Erdly, mint Havaselve valami eltt tallhatk, teht nem mgtt! Ez hatatlanul felveti a szemll helyzetnek krdst. gy tnik, hogy e tjegysgeket mg a betelepl magyarok neveztk el, a Krptok vn kvlrl szemllve ket. Tves lehet teht az az elmlet, amely az Erdly fldrajzi nevet a latin megnevezs fordtsaknt rtelmezi, sokkal inkbb a latint lehet a magyar fordtsaknt tekinteni.
A magyar elnevezst nmetre is lefordtottk: az „berwald” (ber Walt) kifejezs szmos 13. s 14. szzadi dokumentumban olvashat. Ksbb a nmetek sajt elnevezssel„Siebenbrgennnek” („ht vr(os)”) neveztk a terletet.
A romn „Ardeal” nv elszr egy 1432-ben keltezett dokumentumban olvashat „Ardeliu” nven, ami nyilvnvalan a magyar „Erdly” szbl alakult ki, s nincs kze a romn„deal” (domb) elnevezshez. (Pldk hasonl talakulsokra: Erdd → Ardud, Egres (vros!) → Agrus; Egyed → Adjud; Eskll → Achileu; Erdfalva → Ardeova stb.)
(forrs: wikipdia)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
